H-P: 7-22 Szo: 9-16 Vas: 9-14

H-P: 7-22 Szo: 9-16 Vas: 9-14

Írtam egy nyilvános cikket a facebook-on, a mai edzők többségének munkájáról, és a mai uralkodó felfogásról. Ma bőven van lehetőség választani, van edzőterem is, személyi edző is bőven. Aki szerepelni akar, háburúzni, üvöltözni, az ne minket válasszon, menjen máshová. Aki nyogodt légkörben akar edzeni, és komolyan szeretné elsajátítani a testépítés alapjait, az fordoljon hozzánk bizalommal. Néhány gondolat, ezzel kapcsolatban. További gondolataim a mai testépítésről, és az utóbbi időben nagy port kavart Győzi jelenségről, Győzi fellépéséről az IFBB által létrehozott Fit Man kategóriában. Pro és kontra voltak érvek mellette és ellene, a testépítők részéről inkább ellene. A probléma nem az ő személye, nem vele kezdődött, és nem most. Rossz irányba fordult a sportág, nagyon sok szempontból, amiről nem Győzi tehet. Sem a kategória létrehozásáról, sem arról, hogy egyedül indult. Ő csak kommunikált, legjobb képessége szerint, talán túl jól is, és ez kicsapta a biztosítékot. Ha Győzi szegény lenne, ismeretlen, sikertelen, és így indul el valamelyik ász edző által felkészítve a kategóriában, és lefogy 65 kilót, és ez végig van kommunikálva a sztáredző oldalán, akkor is ilyen nagy lenne a probléma? Szerintem nem, persze rögtön hozzáteszem, ami utána történt, azzal nem tudok egyetérteni, a testépítőkről tett nyilatkozata a sértettségből fakadt, és sok olyan kijelentése volt, ami sértő. Mind ez következmény, nem ez a probléma, szerintem. Mikor én kezdtem a súlyzós edzéseket, nem túl sok edző tevékenykedett ebben a sportban. Nyilván a társadalmi igény, és a pénz is korlátokat szabott az edzők számát illetően, de akik viszont foglalkoztak ezzel, azok próbálták nagyon lelkiismeretesen csinálni. Persze nem szolgáltatásszerűen, hanem szakmai szempontok szerint. Néhány nagyon fontos különbség: annak segítettek, akit arra érdemesnek tartottak, nem annak, aki meg tudta fizetni. Persze ez a segítség nem azt jelentette, hogy egy akkori bajnok, aki teremben dolgozott, állandóan ott állt a tanítvány mellet. Ha látta az akarást, és tisztelettudóan kérték a segítségét, akkor megmutatta egyszer, majd maximum, ha nem ment, még egyszer. Ha viszont ennek ellenére nem ment, valaki csökönyösen ragaszkodott a hülyeségéhez, menthetetlenül a konok bolond kategóriába került, és többé hiába kért segítséget. Ha megpróbált esztelen edzeni, hamar rámordultak, ha útban volt, üvöltözött nevetséges fizikummal, kifigurázták, sőt ha nem tanult ki is közösítették. Ezt ma nem lehet megtenni, sőt ha a vendégnek pénze van, és fizet, még biztatják is. Ma mindent a pénz motivál, az edzések minősége, és az igazság is másodlagos, első szempont a megélhetés, és a saját karrier, amerikai mintára, a szakmaiság háttérbe szorul. A mai edzők legnagyobb többsége nem a színpadi teljesítményt helyezi előtérbe, hanem a kommunikációt. Akkor, ha ez a trend, miért csodálkozunk Győzikén, ő csak él a lehetőséggel. A mai edzők nagy része való világ hős. Életük minden fázisa megörökítésre kerül, mikor kelt, mit főzött, mit evett, mit pakolt be magának egész napra, milyen autóval megy az edzőterembe, minden mozzanat gondosan lefényképezve, és közzétéve. Győzi pont ugyan ezt csinálja, csak sokkal jobban él belőle. Az egésznek azt kell kisugároznia, így kell ezt, ha így teszel, sikeres leszel, komoly munka ez, a tanítványoknak is ezt kell megtanulni. Mármint a kommunikációt, mert ez a siker titka. Még az sem mindegy, mit mikor osztunk meg, komoly kis klikkek alakulnak, akik nagy lelkesedéssel osztják egymás posztjait. A szakmai munka legyen mindig változatos, ne legyen 2 egyforma edzés, fő, hogy a tanítvány ne unja el, mert ugye akkor elmarad, és akkor mi lesz, élni csak kell, mindig mutassunk valami újat. És kommunikálni mindent, amit csak lehet. Mi a bajom ezzel? A legfőbb bajom, hogy legtöbbjük munkája nem eredmény, hanem megélhetés centrikus. Az elért eredménynél sokkal fontosabb a jó kommunikáció, annak elhitetése, hogy ahhoz hogy gyors eredményt érjen el valaki, az csak az adott edző remek módszereivel lehetséges. És mi az, amit legtöbbször látok ilyen mentalitású edzők munkájánál: operett edzéseket. Minden féle trükkös gyakorlatot, egyiket nagyobb kínnal találják, ki mint a másikat, lényeg hogy szokatlan, és főleg egyedi legyen. Aztán kiderül, nincsenek alapgyakorlatok, vagy ha vannak, a tanítvány mozgása teljesen szétesett, nem azok az izmok dolgoznak, amiknek dolgozniuk kéne. Ezen persze hamar átlépünk, jön a következő csoda, pont olyan szinten kidolgozva, mint az alapgyakorlat. Akkor viszont miért ágálnak Győzi videója ellen, pont ugyan erről szól, a kirakatról, csak az átlagember az övére jobban kíváncsi. Vissza kéne térni az alapokhoz, miről is szól a munka az edzőteremben, a megélhetés mellett nagyobb figyelmet fordítani a szakmai munkára, megtanítani a kezdőket arra, hogyan viselkedjen az edzőteremben, megtanítani első lépésben legalább az alapokat helyesen, és ezt megfelelően kommunikálni. Még akkor is, ha ettől némelyek megélhetése rövidtávon sérül. Vida Zoltán
e-max.it: your social media marketing partner